A HÁZI FELADATOK ÉS AZ ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI

 

Részlet iskolánk Pedagógiai programjából (44-47. oldal)

2.8.1. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat adásának céljai:

• az iskolában tanultak rögzítése, gyakorlása, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,
• a kötelességtudat, feladattudat, szabálytudat fejlesztése,
• az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, egyéni képességeik kibontakoztatása,
• az együttműködési készség kialakítása (társakkal, pedagógusokkal),
• reális önismeret, önértékelés kialakítása,
• a kötelességtudat, feladattudat, szabálytudat fejlesztése,
• helyes tanulási, tanulásszervezési technikák elsajátítása, alkalmazása,
• „életre szóló” tanulási igény kialakítása, tudatosítása.

A házi feladatok elkészítésének szervezeti formái, lehetőségei

• Önálló otthoni tanulás: a házi feladatot a pedagógusnak egyértelmű magyarázatokkal, tanácsokkal kell „előkészítenie”. A tanuló köteles az adott feladatot tudásszintjének megfelelően elvégezni. Az otthoni feladatkészítés ellenőrzése – szükség és igény szerint – minden esetben a szülő feladata.
• Iskolaotthonban történő tanulás: tanulók hétköznaponként feladataikat az iskolában végzik el. Hétvégére házi feladat, gyűjtőmunka adható.
• Tanulószoba: ezzel a lehetőséggel elsősorban azok a tanulók, illetve szüleik élnek, akik „tanulási problémákkal vagy a tanuláshoz való hozzáállás” problémájával küszködnek. A foglalkozást vezető pedagógusnak fontos szerepe jut a segítségnyújtás és az ellenőrzés terén. A tanulók felkészülésének hatékonysága érdekében folyamatos kapcsolattartást végez a szaktanárokkal.

 A feladatok adása során a következő elveknek kell érvényesülnie:

• Figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók képességeit, az órarend arányos terhelését.
• Szükség esetén szolgálja a felzárkóztatást, az egyéni differenciált fejlesztést!
• Nyújtson a tanulónak optimális terhelést, de úgy tudjon a tanuló megfelelni az iskolai elvárásoknak, hogy a két tanítási nap között legyen módja pihenésre és kikapcsolódásra!
• Az írásbeli házi feladatok elkészítésére szánt idő: napi átlagban 30-60 perc.
• A szóbeli házi feladatok mennyiségét is úgy határozzuk meg, hogy ne haladja meg 30-60 percet (történelem, magyar nyelv és irodalom, biológia, kémia, fizika, matematika, idegen nyelvek, informatika)!
• A szorgalmi feladatok adása lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. Ha szorgalmi írásbeli feladatokat adunk, értékeljük azokat, alakítsa pozitívan a gyermek tantárgyi teljesítményét!
• A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
• Az iskola képviseletében szereplő, versenyző gyerekek esetében ne tekintsük kötelességszegésnek a házi feladat elmaradását, pótlására adjunk lehetőséget!

A házi feladat osztályzattal nem minősíthető, de a tanuló munkájának globális értékelésekor figyelembe vehető. Egyes tantárgyak esetében előre jelezve értékelhető a feladat. pl.: házi dolgozat, otthon megírandó fogalmazás. Minden probléma esetén a Krétában történő beírással kell tájékoztatni a szülőt a tanuló hiányosságairól.

2.8.2. Az írásbeli beszámoltatás formái

Az írásbeli beszámoltatás az oktató-nevelő munkának, a tanulói teljesítménymérésnek, a pedagógus tájékozódásának, a tanuló és a szülő tájékoztatásának az eszköze.

Célunk: a befogadás (írásbeli szövegek megértése) és a közlés (írás) együttes fejlesztése.

 Az írásbeli beszámoltatások szabályai

• előzetesen bejelentjük
• a feladat megfogalmazása egyértelmű
• elvégzésére elegendő időt biztosítunk
• egy nap legfeljebb két írásbeli beszámoltatás íratható

 

Az írásbeli munkák fajtái

• feladatlap
• teszt
• írásbeli feleletek, feleletterv
• fogalmazás
• szódolgozat
• kisdolgozatok: nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók.
• tájékozódó felmérés
• szintfelmérő dolgozat: az elméleti tantárgyakból a gyakorlások, ismétlések után íratjuk a tanulókkal (év elején, félévkor, év végén). Eredményét 2-8. évfolyamon érdemjegy formájában fejezzük ki, a naplóba piros színnel írjuk, és tekintetbe vesszük a félévi és az év végi osztályzat kialakításánál.

• témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén, az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozat. Megíratására egy teljes tanórát biztosítunk, előtte összefoglaló órát tartunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a dolgozatok időpontját előre közöljük a tanulókkal, illetve a KRÉTA rendszerben is rögzíthetjük.

Egyéb lehetőségek

• versenyek feladatsorai
• project feladatok
• szorgalmi feladatok
• könyvtári kutatómunka
• kiselőadás
• rejtvények megfejtése/készítése
• totó

 

A feladatok megvalósítása a tanuló teljes személyiségét formálja, fejleszti gondolkodását.

Az írásbeli munkák alapelvei

• Legyen olvasható, rendezett, esztétikus, tiszta!
• A tartalmi és formai követelmények az életkornak megfelelő közlésformában érvényesüljenek!
• Az alapvető helyesírási szabályokat készségszinten alkalmazzák!

A nevelő feladata

• A követelményeket s az értékelési elveket megismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.
• A helyi tanterv által előírt, megtanított tananyagot lehet csak számon kérni.
• A munkaközösségek által elfogadott értékelési megállapodások betartása.
• A javítás, értékelés legyen érthető, egyértelmű.
• Az érdemjegy mellett fejlődést segítő, rövid értékelést is adhat a nevelő.
• A tanuló a javított munkát megtekintheti, kérdéseire a nevelő magyarázatot ad.